Iskolai projektek
Tartalom:Természetjáró szakkör
Iskolaújság
Sulivideó
Madarak és fák napja
A tánc világnapja
A Föld napja
Tavasz témanap
Népek napja
Költészet napja
Nemzetközi kapcsolatok
Természetjáró szakkör
2021. szeptember 19.
Szeptember 19-én, vasárnap egy kellemes, könnyű erdei kiránduláson vettek részt a természetjáró gyerekek a Jegenye-völgyben, a Paprikás-patak kanyargó medrének vidékén. Az 5. évfolyam (és testvérek) vállalkozó szellemű tanulói vettek részt – 24 gyermek - a túrán, ami 6 km volt. Vízesés, kis hidak, egy „mászófal” és a solymári vár tette érdekessé a napot. Megálltunk a Rózsika-forrásnál is, melynek a vize sajnos nem iható. Nevét egy Rózsika nevű munkásnőről kapta, aki sokszor vitt kirándulni szegény gyermekeket. A túra végére kellemesen elfáradtak a gyerekek, de élményekben gazdagon tértek vissza a városba.
A fényképek ide kattintva tekinthetők meg.
2020. szeptember
A tanév első kirándulása bővelkedett látnivalókban. A természetjáró szakkörösök szeptember utolsó hétvégéjén a Budai-hegységben a Normafát és környékét járták be.
Elsőként kiderítették, miért kapta ez a hely a Normafa nevet. A játszótéren megálltak pihenni, majd az Anna-rét szélén épült kis erdei kápolnát nézték meg, amit Szent Anna tiszteletére emeltek. A kápolna rendkívül népszerű zarándokhellyé vált, Anna-napokon keresik fel sokan.
Ezután lesétáltak a Kossuth-emlékműhöz, ami a kormányzó letartóztatásának helyszínére emlékeztet. Az emlékmű fontosságát jelzi, hogy ez volt az első Kossuth-emlékmű az országban.
Útba ejtették a Tündér-sziklát is, ahova fel is másztak. Csodálatos kilátásban volt részük. A kőzete dolomit, korábban kőfejtőként is használták. A szikla és környezete 1977 óta védett terület.
Rövid pihenő után felmásztak a János-hegyi Erzsébet-kilátóba, ami Budapest legmagasabb pontján található. Az 528 m magas János-hegy már a kilátó megépülése előtt is kedvelt kirándulóhely volt. A leghíresebb az idelátogatók közül Erzsébet királyné volt, az ő tiszteletére építették meg, és róla is nevezték el. A nagyközönségnek 1910. szeptember 8-án adták át.
A Gyermekvasút indulásáig volt egy kis idő, ezért megálltak a Béka-tónál. Ez a tó a Budai-hegység legnagyobb felületű állóvize. A tó létezése különlegesnek mondható, mivel a Budai-hegység javarészt meszes kőzetekből áll, amelyekben ritkák az állóvizek. Megmaradását annak köszönheti, hogy a medrében sok az agyag, ami nem engedi elszivárogni a vizet.
A tóban a névadó békákon kívül élnek pettyes gőték, többféle vízi csiga és sok rovar is, többek között szitakötő.
A fényképek ide kattintva tekinthetők meg.
VISEGRÁD - BOB
A természetjáró szakkörösök február 15-én bobozni mentek Visegrádra. Tavaszias időben túráztak. A kisoroszi révtől sétáltak fel a bobpályához. A játszótéren megálltak pihenni. Bobozás után még a Duna-parton eltöltöttek egy kis időt, majd visszaindultak Budapestre.
Fotók megtekintése
SPARTACUS-ÖSVÉNY
2020. január 26.
A természetjáró szakkörösök januári kirándulása izgalmakban nem szenvedett hiányt. Pilisszentlászló központjából indult a túra. Az 1930-as években létesített egykori vadászösvény 2015 óta járható. Addig a vadásztársaságok évtizedekig féltve őrizték a turistáktól. 2 km után pillantották meg a Spartacus-ösvény kezdetére figyelmeztető táblát. Az ösvény kényelmesen tekergőzik a meredek oldalban, néhol hatalmas sziklák között, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás, ligetes részen vezet az út. A feltáruló fantasztikus panorámát sajnos kevésbé lehetett élvezni a ködös idő miatt. A Jenő-kunyhónál megálltak pihenni, elfogyasztották szendvicseiket. Rövidesen megérkeztek az Ördögmalomhoz, ahonnan pár kilométerre volt csak Visegrád, a nagymarosi rév. Mielőtt buszra szálltak, forró csokit ittak, hogy kicsit felmelegedjenek az egész napos túra után. Kellemesen elfáradva értek vissza Budapestre.
Fotók megtekintése
Prédikálószék
November 16-án egy maroknyi csapat (a legbátrabbak) indult a Prédikálószék meghódítására. Dömösig busszal mentek Újpest-Városkaputól. Egy rövid történelemóra után kezdték meg túrájukat. Helyenként csak négykézláb, illetve fenéken csúszva tudtak közlekedni a meredek hegyoldalon. Mintegy 500 m szintkülönbséget kellett leküzdeniük. Útjuk során csodálatos panorámában volt részük a Vadálló-kövek mentén. A gerinc oldalán sorakozó hat (Nagytuskó, Szélestorony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel és Árpád trónja), kihűlt lávából megszilárdult kőzettömb impozáns látványt nyújtott. A Vadálló-kövek egy 12 millió évvel ezelőtt felrobbant vulkán kalderájának (karimájának) egyik peremét alkotják, és évmilliók alatt formálódtak ilyenre. A gyerekek időnként a csepergő esőben haladtak, de végül felértek a 639 m magas Prédikálószékre, ami a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa. A kilátóba felmászva hazánk egyik legszebb panorámája tárult eléjük a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával. Késő délután tértek vissza Budapestre. Élménydús, nehéz túrában volt részük a gyerekeknek.
Fotók megtekintése
Dobogókő - Dera-szurdok
A természetjáró szakkörösök október 13-án voltak kirándulni.
Bár úti céljuk a Dera-szurdok volt, a színesedő erdő látványa és a szép napsütéses idő miatt úgy döntöttek, meghosszabbítják a túrájukat. Így Dobogókőről sétáltak Pilisszentkereszt felé. Dobogókőn megnézték a báró Eötvös Loránd Menedékházban található Turista múzeumot is, majd gyönyörködtek a kilátásban. Északi irányban a Dunakanyarra és a Börzsönyre láttak rá. Miután elfogyasztották a gyerekek az elemózsiájukat, elindultak a Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgyébe, a Dera-szurdokba. Útjuk során megmászták a Zsivány-sziklákat, melyek egy kanyonszerű mélyedés mentén állnak. A közelben található a Hideg-lyuk sziklaképződmény is, amely tulajdonképpen egy üreg. Pilisszentkereszttől délre, a falu szélső házaitól nem messze kezdődik a több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. A patak mentén futó ösvény több helyen fahidakon vezet át. Helyenként sajnos elbontották a fahidakat, így a sziklákon átugrálva tudtak csak átkelni az igazán csak csapadékos időben folydogáló Dera-patakon. Ez a patak jelenti a Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határt. Szentendrénél torkollik a Dunába.
A gyerekeknek egy igazán változatos, hangulatos túrában volt részük.
Fotók megtekintése
2019. szeptember 14.
Jegenye-völgy, Paprikás-patak
A természetjáró szakkörösök első kirándulása izgalmas, változatos helyszínre vezetett.
Az út végig a Paprikás-patak völgyében haladt, könnyű sétaúton. A patakvölgy érdekessége, hogy a víz fölött sok fából készült híd ível át az út során, ezzel is színesítve a kirándulást. Eljutottak a Budai-hegység legnagyobb vízeséséhez is. A másik érdekesség pedig a dolomitfal, amely az eróziónak köszönhetően látszik egyre nagyobb felületen a patakvölgy két részén. Van, ahol a fal szinte teljesen fehér, de néhol szürkés és sárga színekben is játszik. A gyerekek csúsztak-másztak a dolomitfalon. A következő látnivaló a Rózsika-forrás. Ennek vize sajnos nem iható. A forrás felett kövek közé ágyazva láthatjuk a Rózsikáról készült domborművet, ami azt ábrázolja, ahogy a lány korsójából a vizet önti. A gyerekek a rétre kiérkezve játszottak, bújócskáztak. Kellemes, napsütéses időben, jó levegőn töltötték a szombat egy részét.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkörösök 2018/19. tanévi utolsó kirándulása rendhagyóra sikerült.
Éjszakai túrára indultak június 13-án fejlámpával, zseblámpával felszerelkezve. Az úti céljuk Normafa-János-hegy (Libegő) volt. Abban reménykedtek, hogy a szentjánosbogarak megkezdték már a rajzásukat, és megnézhetik őket, de az időjárás nem volt erre még alkalmas. Az Anna-réti játszótéren nagyon jót játszottak. Majdnem telihold volt, így nem is volt szükség a zseblámpákra.
Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtőjén húzódik meg a Holdvilág-árok. Május 11-én ezt a csodaszép szurdokvölgyet járták be a természetjáró szakkörösök. Túrájuk végpontja Lajos-forrás volt. A kőmeder, a Holdvilág-árok természeti képződmény számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán lehet azt elhagyni. Még a szurdokban, az út mentén a Domini-forrásnál fel tudták a túrázók magukat frissíteni. Barlangokkal is találkoztak útjuk során az impozáns sziklák oldalaiban, ilyen pl. az Y-ágú-barlang és a Vízesés alatti-barlang. Lajos-forrás sajnos teljesen kiépített. A környék lakossága kannákba tölti a friss forrásvizet. A diákok útjuk során különböző állatokkal, pl. kockás siklóval, ganajtúró bogárral is találkoztak. A 12-14 km-es túra alaposan kifárasztotta a gyerekeket.
Fotók megtekintése
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben megrendezi a „Fülemülék éjszakája” c. programot. Májusban több helyszínen várják az érdeklődőket. Idén a természetjáró szakkör tagjai közül néhányan csatlakoztak a rendezvényhez, amelyet május 3-án, pénteken tartottak a Margitszigeten. Megvizsgáltak különböző odúkat, amelyekben pl. csúszkák, széncinegék költöttek. Sok-és sokféle madarat láttak, többek között nagy fakopáncsot, örvös galambot, karvalyt. Az est csúcspontja a fülemüle éneke volt. A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. A gyerekek számára nagy élményt jelentett a programon való részvétel.
Fotók megtekintése
Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el. A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a Csiki-hegyek és a Törökugrató. A kopárokat alkotó dolomit a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete.
Erre a területre látogattak el a természetjáró szakkörösök 2019. március 9-én. Izgalmas volt a túra, meredek hegyoldalon kapaszkodtak fel a tetőre. Végigsétáltak a gerincen, majd megmászták még a Kő - hegyet is. Szép napsütésben volt részük, de a hegytetőn erős szél fújt. Óvatosan kellett mozogniuk, mert nagyon törmelékes volt a talajt.
A növényzet összetételében jelentős szerepet kapnak a szárazságtűrő szubmediterrán és a kontinentális elterjedésű fajok. A kiránduló gyerekek növényritkaságokat is láttak: fekete kökörcsint, fényes sárga tavaszi héricset, cseh tyúktaréjt. Kora délután értek vissza a városba.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkörösök a 2019. februári kirándulásukon barlangászni voltak a Mátyás-hegyi barlangban. Overallokat és kobakokat kaptak, a sisakokon lámpa is volt. A két túravezető a biztonság kedvéért elsősegély csomagot vitt.
Nemcsak végig másztak a gyerekek barlangon, hanem a barlang jellegzetes részein a vezető beszélt a hegységről és barlangjairól, valamint azok keletkezéséről, a különböző ásványkiválásokról, ősmaradványokról. A Pál-völgyi-barlangrendszer hossza megközelíti a 30 kilométert, ebből kb. 800 m-t jártak be a gyerekek.
Ahogy bementek a barlangba, rögtön egy 9 méter hosszú létrán kellett lemászni. Némelyik járat elsőre nagyon szűknek tűnt. A barlangban 40 m mélyre jutottak. A legnagyobb teremben, amit színháznak neveznek, a gyerekek lekapcsolták a lámpákat, hogy egy izgalmas kísérletet végezzenek el. Ugyanis, amikor a lámpát egy pillanatra bekapcsolta a túra vezető, az agyuk becsapta a gyerekeket, és a kép ott maradt a szemük előtt.
Alaposan elfáradtak, élményekkel telve tértek haza.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkör tagjai 2019. január 12-én - megragadva az időjárás kínálta nagyszerű lehetőséget és a kiváló hóviszonyokat - a Mátrába indultak egy jó kis szánkózásra. Nem ijedtek meg a kissé zordabb időjárástól sem. Ha van hó, akkor irány a Kékes! Mátraházáig menetrendszerinti járattal mentek, majd onnan indult az igazi túra. A szintkülönbség, amit nehezen, de leküzdöttek, kb. 350-400 m volt. A hó megnehezítette a gyerekek dolgát, de a csodálatos panoráma, a napsütés, valamint a szánkózás élménye mindenért kárpótolta az elfáradt túrázókat. Visszafelé szinte egyvégtében le tudtak szánkózni Mátraházáig. A túra végére kellemesen elfáradtak, és sok-sok élménnyel gazdagodva tértek vissza a városba.
Fotók megtekintése
Hatoscsatorna beszámoló megtekintése
A természetjáró szakkörösök 2018. november 17-én a Pilisben jártak. Betekintettek a Teve-szikla környékének varázslatos világába. Igazi vadnyugati hangulatban volt részük, a bizarr sziklatornyok, függőleges sziklafalak nem mindennapi látványt nyújtottak. Az erodálódott dolomit-tornyok jellegzetes alakjuk miatt kapták a teve nevet, míg a függőleges sziklafalak és a bennük lévő üregek bányászatról tanúskodtak.
Ezután átsétáltak az Egri vár másolatához. 1968 nyarán forgatták itt a Gárdonyi Géza regénye alapján, Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagok c. film látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajeleneteit. A forgatások alatt a nagyrészt fából épült vár egy része leégett, melyet rögtön újjá is építettek. 2008-ban a várat és környékét a helyi önkormányzat rendbe hozatta. A túra során kellemesen elfáradtak.
Fotók megtekintése
A szeptemberi esős túra után 2018. október 6-án a természetjáró szakkörösök ismét meghódítottak egy hegycsúcsot. Csodálatos napsütésben volt részük. Úti céljuk a Hármashatár-hegy volt. Neve a Budapest létrejötte előtti időkből származik: itt futott össze Buda, Óbuda és Hidegkút határa. Az üledékes kőzetekből (főként mészkő, dolomit és márga) felépülő hegy tetejéről széles panoráma nyílik a fővárosra.
Útjuk során megtekintették a Budai-hegység második leghosszabb barlangját, a Tábor-hegyi-barlangot, ami 162 m hosszú. Nem látogatható.
Bár a hegy csak 495 m magas, mégis nehéz terepen, kaptatókkal teli úton jutottak fel a Guckler Károly kilátóba, amely teljes körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára, sőt a környező hegységekre is.
Fáradtan, de teli élményekkel tértek vissza a városba.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkör a 2018/2019-es tanévben is elindult. Első kirándulásuk szeptember 22-én volt, a Budai-hegységbe vezetett az útjuk. A Gyermekvasút Szépjuhászné megállójától felsétáltak a gyerekek a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyre. Sajnos az időjárás nem kedvezett a kirándulóknak, aznap éjjel tört be az országba a hidegfront, ami szelet és esőt hozott. A sárga jelzésen haladva jutottak el a Csanádi pihenőhöz, majd pár méter múlva a Kaán Károly kilátót mászták meg, melynek tetejéről lélegzetelállító körpanorámában gyönyörködhettek. Tovább haladva a Bátori-barlangot is megtekintették, ami sajnos nem látogatható. Nevét a XV. században élt Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a rend budaszentlőrinci főmonostorából a nagy-hárs-hegyi barlangba költözött, ahol közel 20 évig remeteként élt. Ezt követően egy könnyű úton jutottak el a kirándulók a Makovecz kilátóhoz is. A kirándulás utolsó látnivalója a közelben lévő budaszentlőrinci pálos kolostorromok voltak. A játszótéren az eső ellenére a gyerekek jót játszottak, majd buszra szálltak, és visszatértek a városba.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkörösök záró kirándulása 2018. 06. 03-án volt. Különleges túrán vehettek részt, ugyanis az iskola alapítványának támogatásával neveztek a K&H 7. Mozdulj! kerékpáros nap versenyére, amelynek keretében Gárdonyból indulva körbetekerték a Velencei-tavat. A nevezési díj fejében minden versenyző pólót kapott ajándékba. Néhányan vonattal vitték le a bicikliket, volt olyan gyerek, aki kocsival érkezett a gárdonyi Sport Beachre. Az út során néhány helyen megálltak pihenni, nettó idejük 2 óra 6 perc volt. Fürödtek a tóban, ettek jégrémet, lángost. A túra végén átvették a befutó csomagot, ami vizet, almát, müzli szeletet tartalmazott. Fáradtan, de a teljesítményükre büszkén tértek vissza Budapestre.
Fotók megtekintése
2018.05.05-én a természetjáró szakkörösök kirándulni mentek a Dunakanyar egyik legszebb részére a Rám-szakadékba.
Mivel Dömösön szálltak le a buszról, először megtekintették a prépostságot és káptalant, amit a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapított. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is.
Mielőtt a szakadékhoz indultak volna, betértek egy cukrászdába, hogy legyen egy kis energiájuk.
A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is.
Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak.
Falain a mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomai láthatóak. A kitörések során a láván kívül dácitos, andezites vulkáni por és törmelék is a felszínre, majd a tengerbe jutott. Az ezt követő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, majd megkezdődött azok eróziója. A csapadékvíz munkájának köszönhetően a puha tufában magas, függőleges falak, az ellenállóbb lávarétegeken vízesések, zúgók alakultak ki.
Útjuk során megismerkedtek a gyerekek ezekkel az érdekes természeti jelenségekkel, láttak védett rovarokat-gyászcincért és szarvasbogarat is. A kirándulás nagyon jó hangulatban telt, kellemesen elfáradva érkeztek vissza Budapestre.
Fotók megtekintése
A februári hosszú túra után, a természetjáró szakkörösök március 24-én egy rövidebb távot választottak.
Egy természetvédelmi terület tanösvényét járták be. A gyerekek bővíthették természetismereti, biológiai és földrajzi ismereteiket. Az útvonaluk: Apáthy-szikla-Árpád-kilátó-Fenyőgyöngye. Sajnos hideg volt, így a terület védett állatai még nem bújtak elő. A szélvédett helyeken még akár hógolyózni is tudtak volna. A hűvös idő ellenére ez a kirándulás is jó hangulatban telt.
Az Apáthy-szikla Budapest II. kerületében található. A szikla egy dolomitrög, amely az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölé emelkedik, falszerű, meredek lejtővel, 242 méter magasságban. A dolomit aprózódó, helyenként porladó felszínét több helyen vörös agyagbetelepülések szakítják meg, a vörös színt vasoxidok adják. A védett területen 7 barlangot, nagyobb sziklaüreget tartanak nyilván, a legszebb a vörös agyagtöbörből kialakult Kőkapu.
Az Apáthy-szikla teteje alatt 7 állomásos tanösvény épült. A vaskereszttel díszített kiálló sziklán csodás kilátásban volt részük. Szemben a János-hegyre, Tündér-sziklára, Kis- és Nagy Hárs-hegyre, a Lipótmezőre és Hűvösvölgyre lehet látni.
Az Apáthy-szikla felszíne 1977 óta védett természeti érték.
Fotók megtekintése
Pilisszentiván és Nagykovácsi között találjuk a Budai-hegység Európa Diplomás*, fokozottan védett, kopár és kerek kúpokból álló Nagy-Szénás (550 m) hegyet. Ide kirándultak 2018.02.18-án a természetjáró szakkör tanulói, 11 gyermek és 2 pedagógus. Nagykovácsiig busszal mentek, onnan gyalog tették meg az utat. Mivel előző nap este hó esett Pest megyében, így ismét tudtak szánkózni, építettek hóembert is. A budai hegység egyik legszebb kilátásában gyönyörködhettek. Hazafelé Remeteszőlősre egy kellemes sétaúton jutottak el, majd ott buszra szálltak, s tértek vissza Budapestre. A túratáv hosszúra sikeredett, majdnem 10 km-es volt, de a jó társaság és a környék szépsége megérte a fáradságot.
*Európa Diploma kitüntető címét különleges jelentőséggel bíró európai területeknek ítéli oda az Európa Tanács. Azon védett területek érdemelhetik ki, melyek kiemelkedő tudományos, természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel bírnak, és egyben megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű. A jelenleg 26 országra kiterjedő, 70 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található. A pilisi lennek otthont adó Szénás-hegyek és a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok 1995-ben, a Tihanyi félsziget utóvulkáni képződményei pedig 2003-ban érdemelték ki az Európa Diplomát.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkörösök január 27-én az ország legmagasabb pontját vették célba, a Kékest. A 13 tanulót 2 pedagógus kísérte.
Mátraházáig busszal utaztak, onnan indultak a „csúcstámadásra”. 1,5-2 óra alatt küzdötték le a mintegy 300 m-es szintkülönbséget. Útjuk során kipróbálták az újonnan vásárolt csúszkákat, hógolyóztak is. Az egész kirándulás alatt ragyogó napsütésben volt részük. Gyönyörködtek a panorámában, élvezték a hegység különleges levegőjét.
Sokat szánkóztak, gyorsasági csúszóversenyt rendeztek. Mátraházára leszánkóztak, majd buszra szálltak. Élményekkel telve értek Budapestre.
Fotók megtekintése
A természetjáró szakkörösök november 25-én a Börzsönyben található Királyrétre utaztak. Kismarostól kisvasúttal mentek. Királyréten néhány 100 m-es séta után betértek a Hiúz házba, ahol igen érdekes interaktív kiállítást tekintettek meg. Itt mindent meg lehetett fogni, ki lehetett próbálni. Különféle állatok szőrét, hangját kellett felismerni. Megismerkedtek a kameracsapda jelentőségével is. Kódfejtő rács segítségével titkosírást olvastak. Miután kijátszották magukat a gyerekek, elindultak a tanösvényen. A 9 állomás játékos feladatokon keresztül ismerteti meg a gyerekeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti kincseivel, régi korok tájhasználatának, gazdálkodásának emlékeivel. Útjuk során lábnyomokat kerestek, megfigyelték az erdő jellegzetességeit. Találtak zuzmót, mohát, foltos szalamandrát. A kirándulás végére alaposan elfáradtak.
Fotók megtekintése
2017. 10. 21-én, szombaton a természetjáró szakkörösök korán reggel találkoztak Újpest – Városkapunál. Az úticéljuk a visegrádi bobpálya volt. A korai indulás ellenére 11 gyermek ment kirándulni. A buszról Visegrád - Szentgyörgypusztánál szálltak le, onnan sétáltak fel a pályához. Útközben megálltak a játszótérnél pihenni, enni. Bár nem volt verőfényes az idő, a köd is szitált, a jókedv maradéktalan volt. Nagyon élvezték a gyerekek a bobozást, egy kis játék után indultak vissza. A busz érkezéséig maradt idő a Dunaparton is körülnézni.
Fotók megtekintése
A Természetjáró szakkör első kirándulására 2017. október 1-jén került sor. Havonta egy alkalommal, szombaton kirándulunk, a mostani alkalom rendhagyó volt, hiszen az elmaradt szeptemberi kirándulást pótoltuk.
A gyerekekkel a Nyugati téren találkoztunk. Úticélunk: Normafa – János-hegy – Makkosmária volt. Gyönyörű időben túráztunk. Az első pihenőnk a felújított játszótérnél volt, amit a gyerekek nagyon élveztek. Megmásztuk a János – hegyen az Erzsébet kilátót, ahol csodálatos panorámában gyönyörködhettünk. Megnéztük a környező hegyeket, próbáltuk Budapest nevezetességeit is megtalálni. Egy rövid játék után indultunk el visszafelé.
Fotók megtekintése
Iskolaújság
Megjelent a Suliújság 2. száma
2020. június
Ide kattintva tekinthető meg a Suliújság 2. száma.
Megjelent a Suliújság
2020. május 13.
Ide kattintva tekinthető meg a Suliújság.
Terkalap, 4. szám (2016. március 23.)
Letöltés (PDF)
Terkalap, 3. szám (2016. január 30.)
Letöltés (PDF)
Terkalap, 2. szám (2015. december 18.)
Letöltés (PDF)
Terkalap, 1. szám (2015. november 25.)
Letöltés (PDF)
Sulidal
Madarak és fák napja
2020. május 11.
A mai napon ismét témanapot tartottunk, ezúttal a madarak és fák napja alkalmából kaptak érdekes feladatsort a diákok.
Az alsós feladatsor ide kattintva tekinthető meg.
A felsős feladatsor ide kattintva tekinthető meg.
Ide kattintva tekinthetők meg a gyerekek alkotásai.
A tánc világnapja
2020. április 29.
A tánc világnapjáról minden évben megemlékezünk az iskolában. Most erre nem volt lehetőség a szokásos módon, de a program nem maradt el: témanap keretében egy sokféle feladatot tartalmazó kínálatból választhattak a gyerekek kedvük szerint.
A feladatsor ide kattintva tölthető le.
A diákok munkái ide kattintva tekinthetők meg.
Április 22. - A Föld napja
2020. április 22.
Április 22-én a Föld napja alkalmából témanapot tartottunk. Az alsós és a felsős diákok külön feladatsorból választhattak kedvük szerint néhányat.
Az alsós diákok feladatsora ide kattintva tekinthető meg.
A felsős diákok feladatsora ide kattintva tekinthető meg.
A diákok munkái ide kattintva tekinthetők meg.
Bodor Ivana 7.b osztályos tanuló kisfilmje ide kattintva tekinthető meg.
Témanap: tavasz, húsvét
2020. április 8.
Az alsó tagozat feladatai ide kattintva megtekinthetők pdf formátumban.
A felső tagozat feladatai ide kattintva megtekinthetők pdf formátumban.
Ízelítő a gyerekek munkáiból:
Ide kattintva tekinthetők meg a gyerekek munkái.
Népek napja
2019. november 15.
2019. november 15-én, pénteken tartottuk meg Népek napja programunkat, melyet kétévente rendezünk az alsó tagozatos diákok részére a szülők bevonásával. Az aulában Martikán Beatrix intézményvezető nyitotta meg a nagyszabású rendezvényt, majd a bemutatandó országok ismertetésével, egy jelenettel, slide-showal, énekkel és kendo bemutatóval indult az izgalmasnak ígérkező délután. Irán-Perzsia, Japán, Malajzia és Németország az a négy ország, melynek kultúrájával, szokásaival megismerkedhettek a diákok.
Négy osztály vállalkozott arra, hogy bemutassa a kiválasztott országokat. A 3. a osztály két helyszínen mutatta be Iránt. Kóstoló, névírás, perzsa szőnyeg készítése színes papírból és fonalból, Persepolis mese, puzzle, kvíz, játékok: back gammon és zurkhane várta az osztályokat. A 3. b osztály is két különböző helyszínen rendezkedett be, és kóstolóval, evőpálcika használatának kipróbálásával, kvízzel, origamival, japán játékokkal, papírszínházzal, daltanulással, névkártya készítéssel és kendoval készültek. Malajzia a 2. b osztály termébe „költözött”, itt nyelvtanulás, kóstoló, selyemfestés, halacska hajtogatás, népviseletek, különböző játékok (öt kő, chongkak és lábtoll-labda) kipróbálására nyílott lehetőség. Németországot a 4. a osztály elevenítette meg két helyszínen is, ahol kóstoló, marcipán zászló készítése, Grimm-mesék, ujjbáb, kulcstartó, autómárka italalátét készítés, lego, puzzle és gombfoci várta a gyerekeket.
A nap végén ismét összegyűltek az aulában az osztályok, ahol egy rövid kvíz játékkal elevenítették fel a délután tanultakat, meghallgattak egy japán dalt, végül pedig taiko előadás kápráztatta el az egybegyűlteket. Minden kisdiák szép élményekkel és sok új ismerettel gazdagodott a délután folyamán, és a négy ország jellegzetes ajándékait is elvihette magával útravalónak.
A program a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. kulturális pályázatán elnyert pénzből, valamint a Terézvárosi Tudástér Alapítvány támogatásával valósult meg.
Fotók megtekintése
Költészet napja
Április 11. - A költészet napja
2020. április 11.
A költészet napja alkalmából ismét témanapot tartottunk. Ezen a napon különleges és változatos feladatokat kaptak a diákok, melyek közül kedvük szerint választhattak.
A feladatok ide kattintva tekinthetők meg pdf formátumban.
Néhány szép feladatmegoldás … ide kattintva tekinthető meg.
Költészet napja 2018
2018. április 10-11.
Április 10-én, egy nappal a költészet napja előtt már ünnepi hangulat uralkodott iskolánkban. A folyosókat a gyerekek által készített színes képek díszítették, az osztályok a szervezők által összeállított versenyfeladatok megoldásán törték a fejüket. Délelőtt az aulában gyűltek össze a diákok a Sebő együttes koncertjére. A zenekar Weöres Sándor, József Attila és más költők megzenésített verseit adta elő, és több dalt a gyerekek is lelkesen együtt énekeltek a zenészekkel. A jó hangulatú koncert előtt két diák felolvasta saját versét, és jutalmul megkapták a költészet napjára elkészült iskolai antológiát, melybe összegyűjtve az iskola tanulóinak, sőt egy vállalkozó kedvű szülőnek a versei kerültek.
Április 11-ére, a költészet napjára színesbe öltözött az iskola apraja-nagyja és az udvaron álló fák is. Minden osztály egy általa választott azonos színű pólót vett fel.
Az iskolába érkezők már korán reggel olvashatták az osztályok által „örökbe fogadott” és versdíszbe öltöztetett fákon vagy az ablakokból lelógatott rajzlapokon a gyerekek kedvenc verseiből vett idézeteket. Napközben az aulában folyt versmondás, az osztályok váltották egymást az előre megadott időrend szerint, kora délután pedig az udvaron élőképben jelenítették meg a gyerekek az ünnepet: az osztályonként eltérő színbe öltözött diákok a KÖLTÉSZET NAPJA 2018 feliratot formálták meg, majd Weöres Sándor: Vonzás című versének egy-egy sorát kiáltották az égbe, és a pólóikkal azonos színű léggömböt engedtek fel a levegőbe. A suliantológia elkészült példányait megkapták azok a tanulók, akiknek a versei bekerültek a gyűjteménybe, azok az osztályok, amelyek megfejtett a rejtvényeket, jutalomént szintén megkapták az antológia egy-egy példányát.
A Sebő együttes koncertjét és a suliantológia nyomtatási költségeit a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. által kiírt tavaszi kulturális pályázaton elnyert támogatásból finanszírozta az iskola.
Fotók megtekintése
Suli antológia megtekintése (PDF)
Költészet napja 2017
2017. április 11.
Április 11-én „Aranyba foglaltuk” Arany nevét. A költészet napján Arany János születésének 200. évfordulójára is emlékezve különleges eseményekkel tarkított rendezvényt tartottunk. Már egy nappal előbb aranyba öltöztek az épület előtti fák: az osztályok az általuk örökbe fogadott növényt feldíszítették a maguk választotta módon: Arany János verseiből vett idézetek kerültek a fákra a legváltozatosabb formában. A folyosók falait már egy hete rejtvények borították: Arany-idézetek hiányzó sorait kellett kinyomozni a könyvtárban fellelhető kötetek vagy az internet segítségével.
Április 11-én reggel a hagyománynak megfelelően megnyitóval kezdtük a napot, ahol elhangzott egy olyan vers, amelyet egyik tanulónk írt, iskolánk igazgatója, Martikán Beatrix pedig egy Arany János-verssel nyitotta meg az egész napos programot. Közösen elénekeltük a Születésnapomra című verset József Attilától a Kaláka együttes megzenésítésében. Délelőtt folyamatosan hangzottak el a versek az aulában az egyes osztályok tanulóinak előadásában.
Kora délután újra találkoztunk együtt, ám ekkor már az épület előtt. Az osztályok aranysárga színű lufikat eresztettek a magasba, és az égbe kiáltották: Aranyba foglaljuk Arany nevét!
Délután néhány szülő és pedagógus az elejétől a végéig elmesélte a Toldit az érdeklődő diákoknak diafilmvetítés kíséretében.
A saját verset író tanulók műveiből antológiát készítettünk, melyet emlékbe kaptak maguk a kis költők, valamint a programban résztvevő szülők.
A költészet napi program a Terézvárosi Tudástér Alapítvány támogatásával valósult meg.
Fotók megtekintése
Hatoscsatorna beszámoló megtekintése
Suli antológia megtekintése (PDF)
Nemzetközi kapcsolatok
Német diákok iskolánkban
2014. október 7-11.
A németországi partneriskolánk diákjai viszontlátogatására került sor 2014. október 7-11. között, amely a két héttel ezelőtti megismerkedés remek folytatása volt. A gyors egymás utáni találkozás lehetővé tette, hogy a megismerkedésből szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A német és magyar cserediákok kölcsönösen megismerhették egymás iskoláját, otthonát, hobbiját, barátait, családját, szűkebb hazáját. A közös német nyelv már nem volt igazán akadály a jó hangulat megteremtésében. A csereprogram résztvevői: Puszti Dániel, Csontos László, Sirály Benő, McAllister John, Nagy Bálint, Mezei Emilia, Szlonkai Hanna, Budaházy Hanna, Bóka Berta és Bakos Anett. Szomorú szível vettünk egymástól búcsút a reptéren, de két év múlva újra találkozunk és addig is tartjuk a kapcsolatot. Köszönjük szépen a szülők és családtagok szíves együttműködését is, ami hozzásegített a program megvalósításához. Kellerné Marton Eszter, Száraz Katalin és a német munkaközösség.
Diákcsereprogram Kirn-ben
2014. szeptember 22-27.
Kis csapatunk megérkezett németországi tanulmányútjáról. A 2012 óta fennálló diákcsereprogramunk keretében ismét egy hetet töltöttünk KIRN-ben. Nagyon jól sikerült. Mindenki jól érezte magát, senki nem volt beteg, a honvágyat nem ismertük. Élveztük a német nyelvi környezetet. Megismertük a környék mondavilágát pl. a Mäuseturm, a Felsenkirche, a Lorelei történetét. Készítettünk hozzá képregényt, kiszíneztük az egerek tornyát és utolsó nap már együtt énekeltük a német diákokkal a Lorelei-t. Az időjárás kedvezett nekünk, ezért élvezhettük a Barfußpfad-ot (a mezítlábas tanösvényt), az egynapos Rajna-Romantik-Tour-a keretében hajóztunk, libegőztünk, megtekintettük a régi várromokat és a szellemes játszótéren próbálta ki mindenki révész képességét. :)
Most egy hét pihenés és akklimatizálódás következik, és utána várjuk és szeretettel fogadjuk a német cserediákokat.
Német cserediákok iskolánkban
2012. november 8-15.
Az utolsó Comenius projektünk során szoros kapcsolatot alakítottak ki iskolánk és a Realschule Kirn tanárai. Az azóta eltelt időben mindkét részről megerősödött az a kívánság, hogy barátságunkat erősítsük. Elhatároztuk, hogy partneriskolai kapcsolatot hozunk létre. Így került sor az első találkozóra. Iskolánkból a következő diákoknak volt szerencséjük német cserediákot fogadni, és egy hétig a magyar családi életbe betekintést adni: 5.a-ból: Bóka Berta, Budaházy Hanna, Czakó-Noll Rebeka, Fritz Dávid, a 6.a-ból: Bakos Anett, Kovács Boglárka, Nagy Kristóf, a 7.a-ból Németh Laura, Szép Balázs. Megérkezésük után első nap már résztvettek a Márton-napi felvonuláson, ismerkedtek iskolánkkkal, ízlelték a menzaebédet és tetszett nekik a sok színes program, ami során megmutattuk nekik Budapestet.
A magyar diákok 2013 április végén mehetnek Kirnbe cserepartnerüket meglátogatni. Terveink szerint az ilyen találkozásokra minden második évben kerül majd sor.
Köszönjük szépen a szülők és családtagok szíves együttműködését is, ami hozzásegített a program megvalósításához. Kellerné Marton Eszter és a német tanárok
